Munkavédelmi kockázatértékelés elkészítése.
A Munkavédelmi törvény 1993. évi XCIII. Törvény IV. fejezet, 54. § (2) bekezdése szerint,
amennyiben a tevékenység szervezett munkavégzés keretein belül történik és a munkáltatónak legalább egy fő alkalmazottja van, akkor a munkavédelmi kockázatértékelést kötelező elvégeztetnie. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását). Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontokra terjed ki.
Kémiai kockázatértékelés elkészítése
A 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM. rendelet 5 & (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbenialkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni az Munkavédelmi törvény. 54. § (2) bekezdésével összhangban.
A kémiai kockázatelemzés a munkahelyen felhasználásra kerülő veszélyes anyagokra és készítményekre vonatkozik. A kockázatértékelést az alábbiak figyelembe vételével kell végezni: veszély azonosítása, az expozíció-hatás összefüggés elemzése, az expozíció becslése,a kockázat értékelése: minőségi, illetve mennyiségi jellemzése. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrzi a kémiai kockázatértékelést.
Segítség a hiányzó, általában használt vegyi anyagok biztonsági adatlapjainak beszerezésében
A biztonsági adatlap vegyi anyagokra vagy keverékekre összeállított dokumentum, amely széleskörű információt tartalmaz az anyag vagy keverék összetételéről, fizikai, kémiai, egészségügyi és környezeti hatásairól, a termékek biztonságos felhasználásáról, tárolásáról, ártalmatlanításáról.
Ezen információk ismerete lehetővé teszi a felhasználók, munkáltató számára, hogy megtegyék az emberi egészség és a munkahelyi biztonság védelmével, valamint a környezet védelmével kapcsolatos, szükséges intézkedéseket.
A szükséges egyéni védőeszközök meghatározása, egyéni védőeszköz juttatási szabályzat készítés.
1993. évi XCIII tv. 56. §.és a 65/1999. (XII. 21.) EüM) rendelet 3.§-a alapján az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. Egyéni védőeszközt, védőfelszerelést kell biztosítani annak a munkavállalónak, aki veszéllyel, ártalommal járó munkát végez.A munkakörülmények, a munkaeszközök, és technológia ismeretében kell egyéni védőeszköz meghatározni és biztosítani.
Mentési terv elkészítése
1993. évi XCIII tv. 45. § (1) Rendellenes körülmények kialakulása esetére - amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be - a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni.
Orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjének szabályozása
A munkáltatónak kötelezettsége az orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjét, a vizsgálatok irányát írásban meghatározni és az abban foglaltakat szabályozni. A feladat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.
Megfelelő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba sorolás meghatározása
( 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról) A jogszabály 2. számú mellékletében meghatározott tevékenységet folytató és veszélyességi osztályba sorolt munkáltató, a mellékletben megállapított munkavállalói létszámhoz és képesítési feltételekhez igazodóan, köteles a tevékenységhez elegendő létszámot és időt biztosítva, de legalább az előírt időtartamokra munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező szakembert foglalkoztatni.
Egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása
Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 54. § (1) bekezdése alapján, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles egységes és átfogó megelőzési stratégiát kialakítani, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására. A megelőzési stratégia munkabiztonsági és munkaegészségügyi tartalmának kialakítása munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
Munkavédelmi oktatási tematika készítése, oktatási napló biztosítása, oktatás megtartása
Minden munkavállalót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor. A munkavédelmi-oktatás elvégzését, a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni (oktatási napló vagy jegyzőkönyv).
Munkabaleset kivizsgálása
A munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenység, vagyis középfokú, felsőfokú munkavédelmi szakember, vagy munkavédelmi szakmérnök végezheti el. Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 87. §
"Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.”
Munkavédelmi szempontú üzembe helyezés elkészítése
Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 21. § Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés). A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek.
A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
Veszélyesnek minősülő gépek jegyzéke:
1. KÖRFŰRÉSZEK (egy vagy több fűrészlappal).
1.1. FŰRÉSZGÉPEK, amelyek rögzített szerszámmal dolgoznak, gépágyúk
fix, a munkadarabot kézi vagy leszerelhető előtolással juttatják szerszámhoz.
1.2. FŰRÉSZGÉPEK, amelyek rögzített szerszámmal dolgoznak, az alternáló
mozgású fűrészállványt kézzel vezérlik, vagy azt hajtóművel szerelték fel.
1.3. FŰRÉSZGÉPEK, amelyek rögzített szerszámmal dolgoznak, a
munkadarabot gépi előtolással mozgatják, a munkadarab behelyezése
(adagolása) és/vagy kivétele kézzel történik.
1.4. MOZGÓSZERSZÁMÚ FŰRÉSZGÉPEK,
gépi előtolással és a munkadarab kézzel végzett behelyezésével és/vagy kivételével
2. FAIPARI GYALUGÉPEK, kézi előtolással.
3. FAIPARI VASTAGSÁGI GYALUGÉPEK, egyoldali megmunkálásra, ha a
munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.
4. SZALAGFŰRÉSZEK, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik
5. Az 1-4. és 7. pont alatti munkaeszközfajták kombinált kivitelben.
6. FAIPARI CSAPMARÓGÉPEK, több szerszámtartóval, kézi előtolással.
7. KÉZI LÁNCFŰRÉSZGÉPEK.
8. FÜGGŐLEGES MARÓGÉPEK, kézi előtolással.
9. PRÉSEK, HAJLÍTÓGÉPEK fa- és fémmegmunkáláshoz, ha a munkadarab
behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik, a mozgó elemek lökete túllépheti
a 6 mm-t, a sebesség a 30 mm/s-ot.
10. MŰANYAGFELDOLGOZÓ FRÖCCSÖNTŐGÉPEK vagy
FORMÁZÓPRÉSEK, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel
11. GUMIIPARI FRÖCCSÖNTŐGÉPEK vagy FORMÁZÓPRÉSEK, ha a
munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.
12. SZÖGBELÖVŐK.
13. DARUK.
14. FELVONÓK.
15. KÖTÉLPÁLYÁK.
16. MOBIL és egyéb SZEMÉLYEMELŐK.
17. RAKODÓGÉPEK.
18. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI TRAKTOROK.
19. A JÁRMŰÜRÍTÉS ÉS -MOZGATÁS KÜLÖNLEGES BERENDEZÉSEI.
20. JÁRMŰEMELŐK, SZERVIZ- ÉS GARÁZSEMELŐK.
21. GÉPI MEGHAJTÁSÚ EMELŐTARGONCÁK.
22. EMELŐDOB.
23. A ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRBEN ALKALMAZOTT MUNKAESZKÖZÖK.
24. PIROTECHNIKAI TERMÉKEKET GYÁRTÓ GÉPEK.
25. KÜLÖN IS FORGALMAZOTT BIZTONSÁGI ALKOTÓELEMEK KÖZÜL:
25.1. Közelítésre működésbe lépő biztonsági berendezés.
25.2. Kétkezes kapcsolók logikai egységei és elemei.
25.3. Határoló berendezések.
25.4. Borulás hatása elleni védőszerkezetek.